Tudod, mikor és hogyan érkeztek a magyarok a Kárpát-medencébe? Ismered Árpád nevét, vagy hallottál már a pozsonyi csatáról? Ez a cikk elrepít téged az időben egészen a honfoglalás korába, ahol legendás események várnak rád! A cikk végén pedig a hozzá kapcsolódó történelmi kvíz vár rád.
Hogyan foglalták el a magyarok a hazájukat?
A honfoglalás a magyar nép történetének egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
A monda szerint vezérünk, Álmos anyja, Emese egy turul madarat látott álmában, akitől megtudta, hogy születendő gyermeke és annak utódai nagy nemzetet hoznak létre. Az uralkodó család Nimród királytól származtatta magát, akinek két fia Hunor és Magor, új hazát keresett.
A honfoglalás nem egy pillanat volt, hanem egy folyamat, amely hosszú idő alatt formálta újra a térség arculatát. Sajnos alig maradt hiteles forrás az utókor számára ami bizonyítaná, hogy pontosan hogyan, és hány ütemben történt a magyarság Kárpát-medencébe érkezése.
Tény az, hogy az Urál hegység keleti lábától érkeztünk, és az őshazának Szkítiát tekintjük.
A honfoglaló magyarok hét törzse szövetséget kötött Etelközben (mai Ukrajna területe), amit a monda szerint vérszerződéssel pecsételtek meg.
Ennek a szövetségnek volt a vezéralakja Álmos, akinek leszármazottjai a később királyi dinasztia tagjai voltak. A vérszerződésbe foglalták többek között, hogy csak és kizárólag Álmos leszármazott lehet a vezető.
Álmos szerepe a honfoglalásban különleges és máig vitatott kérdés. Részt vett a magyar törzsek Kárpát-medence felé vezető útjának előkészítésében, de valószínűleg már nem jutott el a végcélhoz. Egyes történészek szerint még az indulás előtt meghalt, mások úgy vélik, hogy útközben áldozatként veszett oda.
A háttérben felmerül a kettős fejedelemség elmélete, amely szerint a magyarok élén két vezető állt: az egyik a szakrális, vallási-szellemi vezető (künde), a másik a katonai vezér (gyula). Álmos ezek közül feltehetően a szakrális vezető szerepét töltötte be. Feladata az volt, hogy kapcsolatot tartson az istenekkel, és megóvja népét a bajtól.
Amikor Etelközre besenyő támadás zúdult, a magyarság kénytelen volt nyugat felé menekülni. A kor szokásai szerint a künde felelősséget viselt az ilyen csapásokért, így a Kárpátokon átkelve, Erdélybe érve Álmost – a hagyomány szerint – feláldozták. Halála után fia, Árpád vette át a vezetést.
A 9. század végén, pontosabban 895-ben, a magyar törzsek – élükön Árpád fejedelemmel – átkeltek a Vereckei-hágón, és megkezdték a honfoglalást.
Az esemény több évig is eltartott, és különböző hadjáratokkal, csatákkal járt együtt.
A magyarok nem ismeretlen földre érkeztek: korábban is jártak már a Kárpát-medencében kalandozásaik során, így tudták, milyen területre készülnek letelepedni.
Kitekintés: Árpád leszármazottai – az Árpád-kor királyai
Az Árpád-kor 1000-ben, I. István királlyá koronázásával kezdődött, és 1301-ben, III. András halálával ért véget. Ez a korszak az Árpád-ház férfiágának kihalásáig tartott, és ebben az időszakban minden uralkodó Árpád nagyfejedelem leszármazottja volt.
Az Árpád-házból származó 23 király összesen 301 éven át irányította a Magyar Királyságot. A korszakot a vegyesházi királyok uralma követte.
A honfoglalás egyik legfontosabb ütközete
A 907-es pozsonyi csata volt az egyik legfontosabb ütközet a honfoglalás időszakában, ahol a magyarok súlyos vereséget mértek a bajor-frank seregekre. Ezzel a győzelemmel sikerült megvédeni új hazájukat, és megerősítették a jelenlétüket a térségben.
A honfoglaló magyarok harcmodora fegyelmezettebb és szervezettebb volt sok más sztyeppei néphez képest. A hadsereget valószínűleg tizedekre, századokra, ezredekre és töményekre (tízezredekre) osztották, hasonlóan más nomád népekhez.
Hosszabb hadjárataikhoz jelentős utánpótlásra volt szükségük – élelemre, fegyverekre és más felszerelésekre –, amit részben magukkal vittek, részben pedig a legyőzött területeken szereztek meg.
A honfoglalás nemcsak katonai esemény volt, hanem kulturális és társadalmi fordulópont is.
A vándorló életformáról egyre inkább áttértek a földművelésre és állattenyésztésre. Ezzel párhuzamosan megkezdődött az új rend kialakítása, ami végül az államalapításhoz vezetett.
Gesta Hungarorum
A honfoglalás felidézése során gyakran emlegetjük Anonymus „Gesta Hungarorum” című művét, amiről tudni kell, hogy nem kortársi beszámoló. Mintegy három évszázaddal a honfoglalás után írta szerzője.
Ekkorra azonban már meglehetősen kevés megbízható információ állt rendelkezésre az eseményekről. Ezért nem tekinthetjük hiteles forrásnak. Műfaja latin nyelvű geszta. Eredeti példánya nem maradt fenn, csak másolatok alapján ismert. A névtelen szerző műve a magyarok őshazájától Géza fejedelemig, az államszervezés kezdetéiig tárgyalja a magyarok történetét.
A magyarok a honfoglalás korszakban véglegesen letelepedtek a Kárpát-medencében. Megalapozták a saját otthonukat – azt a helyet, amit ma is hazánknak hívunk.
Honfoglalás kvíz
Most kipróbálhatod, mennyit tudsz erről az izgalmas korszakról. Lesznek könnyű kérdések, de ne dőlj hátra: mindegyikben három csapda is rejtőzik! Vajon sikerül mindet elkerülnöd?
