Folyók, amik történelmet formáltak – Folyók kvíz I.

A folyók nem csupán kék vonalak a térképen, ősidők óta fontos szerepet játszanak az emberek életében. Ők a világunk mozgó mesemondói, a természet vénái – éltetik a földeket, országokat, kultúrákat kötnek össze, történelmet formálnak, határokat húznak. Nem véletlen választottam a folyók kvíz témát. 🙂

Néha pusztítanak, máskor éppen ők mentenek meg. Nélkülük nem lennének termékeny földek, vízparti városok, nyári csobbanások, sem versbe foglalt sorok.

A cikk végén a folyók kvíz vár rád. Annyit elárulok, ha elolvasod a következő sorokat nem lesz nehéz dolgod. 🙂

Most megnézzük, hogyan születnek, milyen hatással vannak a környezetükre, és miért váltak egyesek közülük igazi történelmi és gazdasági kulcsszereplővé.

Útközben némelyik hatalmas vízeséseket ugrik, kanyarog, gátakba ütközik, néha kiszárad, máskor árad.

Mielőtt belevágunk tekintsük át, hogy mi is a folyó?

A kérdés egyszerűnek tűnik, lássuk a választ. A folyó folyamatos mozgású, nagytömegű vízfolyás, amely a magasabban fekvő területekről a mélyebb részek felé tart, általában egy másik folyóba, tóba, vagy tengerbe ömlik.

A folyóknak van „forrása” (ahol indul), „medre” (amiben fut), és „torkolata” (ahol véget ér), aminek két fajtája van a tölcsér- vagy deltatorkolat. 

Nézzünk egy sokaknak egyszerű, de kihagyhatatlan, könnyed, bemelegítő feladványt. Tudod, hogy a folyóknak melyik a bal és a jobb partja? A folyás iránya határozza meg. Amelyik a bal oldalon van a folyásirány szerint az a bal oldali part, a jobb oldalon található pedig a jobb oldali part. Ugye, hogy tudtad. 🙂

Hogyan születik meg egy folyó? – A víz útja a forrástól az óceánig

Elgondolkodtál már azon, hogyan alakulnak ki a folyók? Miért van, hogy egyes patakok egész évben csörgedeznek, mások viszont csak tavasszal, a hóolvadás után bukkannak fel? És vajon minden folyó eljut a tengerig?

A válaszok a föld alatti és a felszíni vizek izgalmas világában rejlenek.

A folyók létrejöttének alapja a víz, ami származhat a csapadékból vagy a föld mélyén rejtőző vízkészletekből. A felszín alatti vizek akkor törnek a felszínre, ha a víztároló kőzetrétegek elérik a talajt. Ezek a pontok a források.  Folyók keletkezhetnek a hegyekre, dombokra hullott esőből is.

A csapadékvíz és a forrásvíz egyaránt a gravitáció hatására lefelé indul, vagyis a lejtők mentén a mélyebben fekvő területek felé folyik. Ha egy helyen elegendő víz gyűlik össze, megindul a felszíni vízmozgás, kialakul egy vízfolyás.

Azt a területet, ahol egy vízfolyásba a felszíni vagy felszín alatti vizek kapcsolódnak, vízgyűjtő területnek nevezzük. Ennek határa a vízválasztó vonal.

Minden folyó a tengerbe jut?

Bár logikusnak tűnhet, hogy minden folyó előbb-utóbb a tengerbe ömlik, ez nem mindig van így! A lefolyásos területek folyói valóban elérik a tengert vagy az óceánt. Ezek a folyók segítenek kiegyenlíteni a tengerek, óceánok párolgása miatt elvesztett vízmennyiséget.

Viszont léteznek lefolyástalan területek is, főként szárazabb éghajlatú vidéken. Itt a folyók nem jutnak el a tengerig, hanem útközben elpárolognak, beszivárognak a talajba, vagy zárt tavakba ömlenek, amelyeknek nincs kijáratuk a világtenger felé. Ezeket a területeket gyakran hegyek zárják körbe, vagy mélyföldi medencék formájában jelennek meg.

Már tudjuk mi a folyó, de mit jelent az, hogy állandó vagy időszakos?

Ha a vízmozgás tartós, és folyamatosan van utánpótlás, akkor állandó vízfolyás jön létre – például egy patak vagy folyó. Ha azonban csak időszakosan, például esőzések után van víz, akkor időszakos vízfolyásról beszélünk.

A vízfolyásoknak sokféle nevük lehet, attól függően, hogy mekkorák és mekkora a vízhozamuk. A legkisebbeket érnek, a nagyobbakat csermelynek, majd pataknak, a még nagyobbakat folyónak majd folyamnak és a leghatalmasabbakat óriásfolyamnak hívjuk.

A folyók méreteit többféle dolog is befolyásolja

Először is érdemes tisztázni néhány alapvető kérdést, hogy jobban megértsük, hogyan mérjük és hasonlítjuk össze őket.

Honnan számítjuk a forrását? Milyen útvonalat követ a mérés? Hol van a torkolata? Előfordul, hogy megközelíthetetlen helyeken találhatók, ami még nehezebbé teszi a pontos távolságok meghatározását.

 Egy adott folyónak lehet több ága, helyenként eltérő meder mélysége, tavakon is áthaladhat, és alakját időszakosan módosíthatják az áradások, erózió vagy emberi beavatkozás (például gátak, mederrendezés), mint pl. a Mississippi esetében. Ezek sem könnyítik meg a folyókat elemző szakemberek munkáját.

Gyakran vitatott a világ leghosszabb folyójának kérdése. Ezért a címért a Nílus és az Amazonas vetekszik. Mindkét folyó számos forrást és sok kisebb-nagyobb mellékfolyót tartalmaz. Egy 2009-es tanulmány azt állapította meg, hogy a Földünk leghosszabb folyója a Nílus, ami több, mint 6600 km hosszú.

A leghíresebb folyók a nagyvilágban

 A Nílus Afrika éltető ereje, amely nélkül valószínűleg sosem létezett volna az ókori Egyiptom. Már több ezer éve szolgálja az embert, és több országon keresztül kanyarog, míg végül Egyiptomban hatalmas deltát képezve a Földközi-tengerbe ömlik.

Ha a folyók vízmennyiségét vesszük figyelembe az Amazonas egyértelműen győztes, hiszen elképesztő mennyiségű vizet szállít, és mellékfolyóinak hálózata sűrűbb, mint egy pók hálója. 

Tudtad, hogy a fő ágán egyetlen híd sem épült? A közlekedés csak vízi úton lehetséges.

Ne feledkezzünk meg az Eufrátesz és a Tigris folyóról sem, amelyek a történelem első civilizációit ölelték körül Mezopotámiában. 

A Jangce (vagy Yangce) Ázsia leghosszabb folyója, és kulcsszerepet játszik Kína életében, kultúrájában és gazdaságában. 

A Mississippi az Egyesült Államok közepén húz egy hatalmas vonalat, míg Európában a Volga vezeti a leghosszabb folyók listáját. 

A Föld legkisebb kontinensén sem a könnyű a leghosszabb folyó címet kihirdetni. Ausztráliában a Darling és a Murray vetekszik ezért a címért. A 2008-as számítások szerint a Murray 2508 km, de ha figyelembe vesszük a Darling leghosszabb mellékfolyóit is, akkor az eredmény 2740 km a Darling javára. 

Nézzünk három magyar példát, hátha a folyók kvíz kérdései között is fognak szerepelni 🙂

Hazánk területén több kisebb-nagyobb folyó is megtalálható, de kétségtelenül a Duna és a Tisza az, amit az emberek elsőként említenek, ha magyarországi folyókról kérdezzük őket.

A Duna a második leghosszabb folyó Európában. Németországban a Fekete-erdőben ered és a Fekete-tengerbe ömlik. 

Igazi nemzetközi vízi út: 10 országon halad keresztül, és négy fővárost is érint – köztük Budapestet is. 

 Teljes hossza 2857 km, ebből 417 km halad át Magyarország területén. Háromszáz mellékfolyója közül 30 hajózható. 

Legnagyobb mellékfolyója a Tisza, ami a 0. folyamkilométernél, Zalánkemén – Szerb falu – közelében torkollik a Dunába. 

A 0. folyamkilométer azt jelenti, hogy onnan számítjuk egy folyó hosszát a forrásáig. 

A folyók magyarországi szakaszát tekintve a Tisza az első, amely 597 kilométeren át kanyarog hazánkban. Teljes hossza alig több, mint 960 kilométer.

Tiszánál a tiszavirágzás, vagyis a kérészek rajzása egészen különleges esemény, amely évente csak néhány napig tart. A látvány egyszerre varázslatos és múlandó, a természet egyik legszebb, mégis leginkább időhöz kötött csodája. Emellett a Tisza rendkívül kedvelt horgászparadicsom, és a vízitúrázók körében is népszerű útvonal.

A Zagyva nem egy hatalmas folyó, de nekünk nagyon is fontos. A Karancs hegységből indul és Szolnoknál ömlik a Tiszába. Összesen 197 kilométeren keresztül csak hazánkban kanyarog. Vagyis a Zagyva a csak Magyarországon található folyók közül a leghosszabb.

Folyók a kultúrában és hétköznapokban

A folyók nem csak földrajzi és gazdasági jelentőségűek, de szinte minden kultúrában fontos szerepet játszanak. 

Például a kisebb nagyobb folyók partján ma is andalognak szerelmesek, kirándulók, friss levegőre, aktív vagy passzív kikapcsolódásra vágyók. Versekben, népdalokban is találkozhatunk több folyónkkal, a gyerekeknek pedig tananyag az iskolákban.

 A tavaink életében is nagy jelentőséggel bírnak a folyók, patakok. 

A tavaink sincsenek meg folyók és patakok nélkül – ezek a vízfolyások igazi „életadó csatornák”, amelyek friss vizet hoznak, és folyamatosan alakítják a tavak világát.

Például a legnagyobb tavunkat, a Balatont a Zala folyó táplálja, a Sió csatornán keresztül pedig leengedik a Dunába.

És igaz ez fordítva is, hiszen a Tisza-tó a Tisza szabályozásának eredménye.

A Földön rengeteg féle folyó létezik. Némelyik körül élet zajlik, másokban viszont még ma is krokodilok leselkednek az arra járókra.

A modern világban a folyók már nemcsak ihlet-, hanem energiaforrások, hajózható útvonalak, sőt, sok helyen sajnos veszélyeztetett természeti kincseink is. Egyre fontosabb tehát, hogy megismerjük és megóvjuk ezeket a nélkülözhetetlen értékeket.

Ha figyelsz rájuk, rengeteget tanulhatsz: nemcsak a vízről, hanem a bolygónkról, a természeti körforgásról, és egy kicsit talán önmagadról is, és a folyók kvíz is könnyebb lesz. 🙂