Ha valami összeköti a magyarokat, az a Balaton. Nyáron fürdünk benne, télen csodáljuk a jegét, ősszel és tavasszal élvezzük, hogy mindig más arcát mutatja. De vajon mennyire ismerjük a „magyar tengert” valójában? Tudjuk, hogy miért hívják így? Milyen legendák övezik? Milyen különleges borokat vagy településeket találunk a környékén? A cikk végén vár a Balaton kvíz. :).
Ez a cikk segít elmélyíteni a tudásodat – nemcsak a balatoni nyaralásokat idézzük fel, hanem a tó történelmét, földrajzát, gasztronómiáját és kulturális jelentőségét is érintjük. A végén pedig egy szórakoztató kvíz vár rád!
A Balaton Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava. Mintegy 600 négyzetkilométeres felületével a Dunántúl közepén terül el.
Határai, adottságai:
Északon a Balaton-felvidék, nyugaton a Zalai-dombság, délen a Somogyi-dombság, keleten pedig a Mezőföld határolja.
Első sorban a Zala folyó táplálja, de számos patak is folyik bele, felesleges vizét pedig a Sió csatornán keresztül engedik a Dunába.
Hossza kb. 77 km, legkeskenyebb Tihanynál (1,3 km), Siófok és Balatonfűzfő között a távolság 18 km.
Átlagos mélysége alig haladja meg a 3 métert. Talán meglepő, de a tó sekélysége miatt a víz hőmérséklete gyorsan változik: nyáron az átlagosan 20-22 °C, de tartós kánikula után akár 26–29 °C is lehet, télen pedig gyakran befagy.
Kis-Balaton
A Balaton délnyugati részén található, egyedülálló természeti és kulturális értékekben gazdag táj. Egykor a Balaton része volt, majd a Zala folyó feltöltötte hordalékkal, így vált különálló tóvá. 1920-as évek óta szigorúan őrzött természetvédelmi terület, része a Balaton- felvidéki Nemzeti Parknak, és védi a vizes élőhelyek nemzetközi védelmét szolgáló Ramsari Egyezmény is.
A Balaton születése – egy őstó a Kárpát-medencében
A tó kialakulása kb. 15-17 ezer évvel ezelőttre tehető, amikor a földtani mozgások következtében medencék jöttek létre, ezekben összegyűlt a víz, és fokozatosan kialakult a mai Balaton formája.
Nevét valószínűleg a szláv eredetű blato (mocsár) szóból kapta – ami jól illik az egykori nádasokkal övezett tájhoz. A rómaiak Lacus Pelsó néven emlegettek a tavat, ami „sekély tavat” jelentett.
Történelem a partokon
A Balaton környékén már az őskorban is éltek emberek. A római korban a tó partján több villagazdaság is működött, ezek romjai ma is láthatók például Fenékpusztán vagy Balácán. A középkorban fontos kereskedelmi és hadiútvonalak vezettek erre, és több vár is épült a Balaton körül – gondoljunk többek között a Szigligeti várra.
A reformkorban itt nyaraltak, alkottak és beszélgettek olyan nagy nevek, mint Széchenyi István, Jókai Mór vagy Eötvös Károly. A tó a 19. századtól kezdett igazán üdülőközponttá válni.
Balatoni hajózás
Számomra szinte hihetetlen, de 1846 előtt nem volt szervezett hajózás a Balatonon. Az első hajókat a keszthelyi Festetics család építtette. Első teherszállító vitorlásuk a Kristóf volt, amit 1753-ban bocsátottak vízre. Szélcsend esetén evezővel tudták mozgatni. Feladata a só szállítása volt Balatonkeneséről Keszthelyre, visszafele pedig bort, fát stb. vitt.
Az első vitorlás, luxus személyszállítót is a Festetics család készíttette. A Főnix 1797. július 15-én került vízre. Nevét az újjáéledő Főnixről kapta arra utalva, hogy az elégett Kristóf hajó részeinek felhasználásával készült.
A dunai hajózás után, – a legnagyobb magyar – gróf Széchenyi István kezdeményezésére felélénkült a balatoni hajózás is. Kisfaludy volt a neve az első balatoni, lapátkerekes gőzhajónak, ami Széchenyi István tiszteletére, az 55. születésnapján, 1846. szeptember 21-én tette meg első útját.
A balatonfüredi Vitorlázeumban rengeteg hasznos információt kaptam nagyon kedves ott dolgozó hölgyektől, a Balatonnal és a balatoni hajózással kapcsolatban. Aki egyszer arra jár – jó szívvel ajánlom – térjen be.
Nyaralás, ahogy csak a Balaton tudja
Balatoni nyár – mindenkinek mást jelent, de mindenkinek ismerős. A lángos íze, a parton sült hekk illata, a forróságtól sistergő aszfalt és a hosszú, biciklizéssel töltött esték.
A tó környékén rengeteg lehetőség várja a kikapcsolódásra, élményekre és aktív pihenésre vágyókat – legyen szó strandolásról, vízi sportokról, kirándulásról, kultúráról vagy gasztronómiáról.
Nyaranta több, mint 10 000 ember választja a Balatont strandoláshoz. Vízi sportok közül kiemelkedik a vitorlázás, SUP, csónakázás, vizibiciklizés és még wakeboard pályák is vannak.
A természetjárók számára kiváló célpont a Tihanyi-félsziget, a Badacsony, a Káli-medence vagy a Szent György-hegy.
A kultúra kedvelőit olyan programok várják, mint a Balatonfüredi Anna-bál, a Tihanyi Szabadtéri Játékok vagy a Keszthelyi Helikon Kastélymúzeum
A bor és gasztronómia rajongóit kiváló borászatok, kézműves pékségek, fine dining éttermek és hangulatos strandbisztrók várják.
A borvidékek kincsei
A Balaton környékén négy jelentős borvidék található: Badacsony, Balatonfüred–Csopak, Balaton-felvidék és Balatonboglár. A vulkanikus talaj és az enyhe klíma ideális a szőlőtermesztéshez, különösen a fehérborok készítéséhez.
Olyan jellegzetes szőlőfajták találhatók itt, mint az olaszrizling, juhfark, kéknyelű vagy a szürkebarát. Ha egy igazán balatoni hangulatra vágysz, kortyolj egy hideg fehéret naplementekor valamelyik borbirtok teraszán.
Legendák, érdekességek, furcsaságok
Tudtad, hogy:
- A Balaton átúszása évente több mint 10 ezer embert vonz.
- A Tihanyi Bencés Apátságot I.András király alapította 1055-ben.
- A tihanyi visszhangot az apátság északi oldala hozza létre abban az esetben, ha valaki a Visszhang-dombon állított echókőről kiált a Tihanyi Bencés Apátság irányába. Ehhez ideális feltételek kellenek. Pl. szélcsend. Mióta a fák lombja megerősödött és jelentősen megnövekedett az idegenforgalom zaja már csak kivételes esetekben lehetünk tanúi ennek a ritka természeti jelenségnek.
- A tóban korábban komoly halászati tevékenység zajlott. A Balaton egyik legismertebb halfaja a garda, amelynek itt van a legnagyobb hazai állománya. Miután a NÉBIH a Balaton vízterületét különleges rendeltetésű vízterületté nyilvánította, végleg megszűnt a halászat a tavon.
A horgászat azonban a mai napig jelentős szerepet tölt be a balatoni tevékenységek között. Minden évben több színvonalas versenyt is rendeznek.
- A Siófoktól 5 km-re délre fekvő Siófok-Kiliti repülőtér az ország legdinamikusabban fejlődő repülőtere.
- A sok történetet megihletett balatoni kecskeköröm valójában az édesedő vizű Pannon-tengerben, (ősi tó, a mai Kárpát medence területén) mintegy 5 millió éve élt Congeria ungula caprae nevű kagyló lekoptatott maradványainak népies elnevezése.
- Létezik két olyan balatoni hajó, amit 1945-ben elsüllyesztettek, majd 80 évvel később kiemeltek és helyreállítottak.
- A Balaton saját viharjelző rendszert építettek ki. Dr Hille Alfréd repülő ezredes, meteorológus kezdeményezésére kormányzati döntés alapján 1934 július 8-án megindult a balatoni viharjelzés.
- Európa legnagyobb, nemzetközi tókerülő versenye, a Kékszalag vitorlásverseny először 1934 július 27-én rajtolt 21 hajóval. A megtett távolság légvonalban 155 km. Az indulást reggel 9 órakor ágyúlövés jelzi. A távot motorhasználat és kikötés nélkül, 48 óra alatt kell teljesíteni.
- A Tihanyi-félszigeten hozták létre az első magyarországi tájvédelmi körzetet. Az ott található Belső-tó a Balaton szintjénél 25 méterrel magasabban helyezkedik el, a több millió éves vulkáni kitörés lesüllyedt kalderájában. (Vulkáni eredetű felszíni képződmény, amit a vulkán kirobbanása és önmagába roskadása hoz létre.)
Balaton egész évben
Bár sokan csak nyáron gondolnak a Balatonra, egész évben kínál látnivalót, érdekességet.
A déli part különlegessége többek között, a kilátás az északi part dombjaira, hegyeire. Kirándulás, fürdőzés közben gyönyörködhetünk a Badacsony csodálatos látványában, de jól látszik a keszthelyi-hegység, a Gulács és a Tóti-hegy, és mögöttük a Csobánc, illetve a Szent György-hegy is.
Télen, amikor a déli parton megfagy a víz, és az uralkodó, viharos északi szél hatására csodálatos jégszobrok alakulnak ki a parton található tereptárgyakból, növényekből, szinte mesebeli látvány fogadja a kirándulókat.
Az északi parton a táj változatosabb, mint a déli parton, illetve több a kulturális és történelmi emlék is. A borkedvelőknek is az északi oldal ajánlott. 🙂 Hátrányt a gyorsan mélyülő víz jelenti. A déli, sekélyebb part kedvezőbb a családok számára.
Ősszel szüreti mulatságokat rendeznek a borvidékeken, télen korcsolyázni lehet a befagyott tavon, tavasszal pedig ébred a természet: virágba borulnak a mandulafák, és újranyitnak a balatoni bisztrók.
Az utóbbi években egyre népszerűbbé vált a „slow travel” és a bringás turizmus: a Balatoni Bringakörút több mint 200 km hosszú, és lehetőséget ad arra, hogy saját tempódban fedezd fel a tavat.
Akár régóta ismered a Balatont, akár most fedezed fel új oldalait, biztosan tartogat még számodra meglepetést. Most pedig itt az idő, hogy próbára tedd a tudásod – jöhet a kvíz? 😊
Balaton kvíz
Most te jössz!
Töltsd ki a Balaton kvízt, és derítsd ki, mennyire vagy a magyar tenger szakértője!
🌍 Ha bejött a Balaton, nézd meg a többi földrajzos kvízünket is!
💧 Folyók, amik történelmet formáltak
👉 Folyók kvíz I. – Nézd meg!
🏝️ Szigetek, ahol elvesznél (vagy épp megtalálnád önmagad)
👉 Szigetek kvíz I. – Fedezd fel!
